Ugrás a fő tartalomra
A tájék természeti-társadalmi képződmény. A dolgok rendje. Határ. A benn és a kinn határolódása. A település a szociális (társas) rend alapján szerveződik. A szociális rendszer határai az értelem határai. Az értelem pedig az észlelés, a gondolkodás, a kommunikáció és az autopoiesis révén épül vagy szűkül. Niklas Luhmann 8,+1 részrendszerre tagolja a társadalmat. Ehhez a társadalmi környezethez igazodunk értelmi szinten. A +1 a „mozglamak” rendje, mint pl. a Leventemozgalom (https://hu.wikipedia.org/wiki/Leventemozgalom) vagy a Volksbund. „Csele-Berek tájékán” c. kutatás (by veryz) hermeneutikai ihletésű munka, mert a tájat szövegként-s-képként tárja fel, teremt újabb viszonyokat általa és a lényeget ragadja ki a beszédből/írásból. Lehántja az alkalmazott fogalmak rárakódásait, rozsdáit.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A HELY (a házak, a templom, az utak, stb) a TÁJÉKBA (az ölelő térbe) ágyazódik. A HÁLÓS szerkezet sok mindent értésre juttat. SOMBEREK KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVÉT OLVASTAM tanulmányoztam, értelmeztem: Pro: Szépen, gondosan összeállított dokumentum. Jó olvasni, látni, tanulmányozni. Színvonalasak a képek. (kelleténél több a lakóház) Sokoldalú csapatmunka eredménye. Contra: Településképi + arculati. Ez tautológia. Érdemes lenne elhagyni az egyiket. A település valójában egy konténerfogalom, mert a település lehet falu, faluhoz tartozó tanya, telep, (stb) sőt más esetben még város is. Közigazgatásilag akár több falu is. Pl: Cseledoboka, Cselegörcsöny, Somberek együtt. Igazgatásban és együttműködésben. A bevágott XVIII-XIX. sz.-i katonai térképrészletek forrását érdemes lenne pontosan hivatkozni, akkor is, ha weben elérhető. Ha több időszak/idősík szerepel az anyagban, akkor jelölni érdemes azokat, hogy ne keveredjenek az olvasóban (mint külsőben) az időhorizontok. Idéz: „...
Az embert ölelő természet - mely megszólít - a tájformáló tekintetünk által alakul tájjá. Kap értelmet. Van, mikor a tájat festői műalkotás formájában vesszük szemügyre, s van, amikor drone képként. Mindkettő határolt, keretezett! A látvány logikája szemlélőnként más és más. Pl: David Hockney egységbe foglalja a tájlátványt, sőt, be is avatkozik abba. Konstruálással, színekkel, kiemelésekkel, árnyékkal, s más modalitásokkal. A művész a nemláthatót tárja elénk. Ezzel is tájol bennünket!
A rácok a landšaft-ot festményként értették. A svábok és a magyarok viszont természeti tárgyak berendezkedéseként is. A természeti táj és a kulturális táj más-más megkülönböztetése ugyan annak a tájnak, illetve a tájról készült szövegeknek/képeknek. "A kulturális táj az emberek által formált és átalakított táj, amely az idők folyamán alakul ki és folyamatosan változik." (Innsbrucki Egyetem) Ezúttal egy kulturális tájat mutatunk be. Egy különleges pikniket a XX. század első évtizedeiből. Mirbach Frida jótékonysági eszem-iszommal a helyi gyerekeket támogatta. Nem csipegetett, hanem jóllakott a helyi „szívgárda”. Ott a „Jesua Dorf” (ahogy Frída nevezte) tájékán.